Racionális pánik?
2008. november 17. írta: Tory

Racionális pánik?

 Lehet racionális a pánik?

 Nos, igen. Lehet.

 Többen megjegyeztétek a pánikról szóló bejegyzés kapcsán, hogy néha bizony racionális részt venni a pánikban. Ez így van. Vannak racionális pánikok. Ritkák, de vannak.

 Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan is alakulnak ki ezek a racionális pánikok – és miben különböznek az irracionális pániktól. És persze ennek kapcsán arról is, hogy miként is különbözik az optimális egyéni stratégia a kétfajta pánik kapcsán.

 A racionális pánik jellemzője az erős pozitív visszacsatolás, egy önerősítő mechanizmus. A pánik ténye önmagában olyan valós változást indít be, amely utólag is racionalizálja a pánikot – és indokot ad mindenkinek, hogy pánikba essen.

 A klasszikus racionális pánik példa a „bank run” esete, amikor a betétesek megrohanják a bankot. A pozitív visszacsatolás egyszerű: Ha mindenki egyszerre akarja kivenni a pénzét, még a legjobb bank is összeomlik – ezért aztán, ha mindenki más pánikol, érdemes nekünk is futni és idejekorán sorbaállni. Hátha azon szerencsések közé kerülünk, akik megkapják a pénzüket. Az a szép, hogy akkor is érdemes így tennünk, ha tökéletesen biztosak vagyunk a bank pénzügyi helyzetében. Mert ugye pont a pánik teszi ezt a pénzügyi helyzetet tarthatatlanná.

 A példa klasszikus, olyannyira, hogy a megoldás is klasszikus: a betétbiztosítás. Ha minden betét biztosítva van, nem érdemes pánikolni, futni és sorban állni – mert az állam garantálja a betéteket. Az elméleten lehetne cizellálni a brit Northern Rock (és néhány más bank) biztosított betéteseinek pánikja kapcsán – de ezt a racionális pánikot értjük, és tudjuk kezelni.

 Hasonló a hedge fund run esete. A kockázati alapok, hedge fund-ok, a pénzük egy kisebb részét likvid eszközökben tartják, de a zöm nagyobb hozamú, de csak nagyobb veszteséggel gyorsan pénzre váltható eszközökben van. Ha néhány befektető akar pénzhez jutni, az alap pénzzé teszi a likvid eszközöket és kifizeti őket. Ha minden befektető a pénzéhez akar jutni, akkor bizony jókora veszteségek lesznek a kevésbé likvid eszközök kényszerértékesítése miatt. Ismét, ha mindenki ki akarja venni a pénzét, érdemes nekünk is elől állni – hátha még a kényszerértékesítés előtt jutunk a pénzünkhöz.

 Ezek racionális pánikok, amelyben mindenkinek érdemes részt venni, ha már egyszer elkezdődött. Vannak viszont nem racionális pánikok is, amelyekben nem érdemes részt venni – ha függetleníteni tudjuk magunkat a pánik mentalitástól.

 Az irracionális pánikban szintén vad mozgások vannak – de nincs pozitív visszacsatolás. A pánik nem önbeteljesítő.

 Hogyan is alakulhat ki ilyen irracionális pánik? Nézzük egy konkrét példát!

 A csordaszellem (herding) egy jellemző oka az ilyen pániknak. A csordaszellem nem más, mint hogy a befektetéseket kezelők nagyon hasonló stratégiát követnek, és racionális megfontolások miatt nem mernek elszakadni a piactól, akarom mondani a nyájtól. Együtt egyszerre képesek eszközöket helytelenül akár alul- vagy felülárazni – legalábbis rövid távon, mert követik egymást. Miért is tennének így?

 Nos, azért, mert az alapkezelőket (de még a hosszú távú nyugdíjpénztárak kezelőit is) nagyon rövid távon mérjük a piachoz. Fél évig talán túlélhető egy rosszabb hozam, hosszabb távon nem nagyon. Így aztán, aki a piac ellen téved, az nagyon egyedül találja magát – gyakran egy helyes kis papírdobozzal a kezében, amiben összegyűjtheti íróasztaláról a személyes tárgyait.

 Julian Robertson esete a legjobb illusztráció a csordaszellem motivációjára. Mit érdemel az az alapkezelő, aki felfedezi, hogy a dotcom boom csak egy lufi és távolmarad az internetes részvényektől?

 Nos, ha mérsékelten okos, és pár hónappal a kipukkadás előtt jön rá, akkor egy Ferrarit. Ha nagyon okos és egy évvel előtte felismeri – akkor inkább egy elbocsátó szép üzenetet, meg persze a helyes papírdobozt. Robertson például kénytelen volt bezárni a saját alapját, mert a befektetők elfordultak a rossz eredmények és az internetes részvények kihagyása miatt. Azóta csak a saját pénzét menedzseli.

 Azaz a csordaszellem által generált irracionális pánik racionális a nagy befektetés-kezelőknek. Nekik követniük kell a piacot, főleg ha nem érzik biztonságosnak a munkahelyi pozíciójukat - vagy a befektetőik bizalmát. De nem racionális a kisbefektetőknek.

 A csordaszellem által generált pánikban nem érdemes részt venni. A csordaszellem nagyon alul- vagy felülértékeltté tehet eszközöket, amelyektől a profik – kizárólag a rövid távú kockázat miatt – félnek. A kisbefektetőnek, mivel sokkal hosszabb távú a tervezési horizontja mint a befektetési alapkezelőnek, ilyenkor érdemes kockázatot vállalnia.

 Kivételek persze vannak. Az a befektető, aki néhány hónapos, vagy akár egy éves időtávú megtakarításait a tőzsde közelébe viszi, az nyilván máshogy kell, hogy gondolkodjon. És valószínűleg inkább optimális eszközallokáción kellene gondolkodnia, nem azon, hogy mi is a pánik forrása… A másik kivétel a szuper-magabiztos piaci időzítő, aki meg akarja lovagolni a pánikot – és boldogan vesz felülértékelt eszközt (vagy ad el alulértékeltet). Ha megteszi, megérdemli a Ferrarit, ha nem. Nos, akkor nem volt nagyobb bolond nála.

 A kérdés tehát az, hogy milyen típusú a pánik. Racionális pánik esetén nincs mese, nem is kell gondolkodni a fundamentumokon, hanem futni kell és pánikolni. Irracionális pánik esetén viszont nem kell kétségbeesni. Ilyenkor kell elgondolkodni a fundamentumokon. Nem csak venni, hanem elgondolkodni – mert lehet, hogy van az ársesésnek fundamentális oka is. Ha viszont nincs, akkor bizony lehet mögötte irracionális pánik. És persze lehetőség.

 Visszatérve az előző bejegyzés gondolatához (don't panic): Az elmúlt hónapban nem nagyon volt racionális pánik, nehéz volt látni a masszív pozitív visszacsatolásokat. Sok szempontból inkább irracionális pániknak tűntek az események. Így aztán nem is kellett pánikolni. Vagy mégis, kellett volna?

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr7773125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Quicksilver 2008.11.17. 09:44:52

A csinált pánik az racionális vagy irracionális?

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.11.17. 11:34:28

Quicksilver:
Aki csinálja, annak részéről valószínűleg racionális.

Krokodil · http://sardobalo.blog.hu 2008.11.17. 14:34:01

Azért a mostani válságban is láthattunk pár önbeteljesítő pánikot.

Vidéki 2008.11.17. 15:15:03

Valamennyire irracionálinak érzem a racionális pánik kifejezést.
Hasonló lehet ahhoz, amikor forró jégről beszélünk.
A pánik azt jelenti, hogy egy embernek, vagy embercsoportnak egy fenyegető helyzet megrendíti józan gondolkodási képességét és erre kiszámíthatatlanul reagál.
Amit racionális pánikként leírsz az inkább arra utal, egy fenyegető helyzetben lévő embercsoportban is lehetnek olyan egyének akik ilyen körülmények között is képesek megőrizni a józan gondolkodás és az ennek megfelelő helyes cselekvés képességét.
Ilyen pénzügyi pánik helyzetekre vonatkozó racionális tanácsaiddal egyébként egyetértek.

Turbulencia (törölt) 2008.11.17. 15:52:48

Az a gond, hogy a "fundamentumok" is irracionális okokon alapulnak. Mi egy bizonyos dolog "igazi" értéke? Amit mások (végső soron irracionális megfontolásokból) hajlandóak megadni érte.

Konkrétabban: érdemes most részvényeket venni/nem eladni, remélve, hogy az egész válság egy "irracionális pánik"? A válasz: majd kiderül néhány hónap/év múlva. Hosszú távon meg mindannyian hullák vagyunk, ahogy azt Keynes egyszer megállapította.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2008.11.18. 12:36:30

Úgy gondolom, egy föntebb leírt racionális pánikhoz bizonyos objektív feltételek hiányoznak. Azt hiszem, Magyarországon az embereknek elsősorban adósságaik vannak, nem megtakarításaik. Kényes helyzetben elsősorban a bankok vannak, bár erről nagyon diszkréten hallgatnak. A várható recesszió során megszűnő munkahelyek sok egyéni csődöt eredményezhetnek, és bármennyire túlbiztosították a bankok a hiteleket ingatlanfedezetekkel, a fedezet piaci értékesítése nem lesz könnyű. Most irtózatos érdek lenne a munkahelyek megőrzése és a lakossági fizetőképesség fenntartása, ennek érdekében azonban nehéz gyors beavatkozásokat tenni, talán nem is igen lehet. Furcsa háború ez. Mindenki kivár, de a látszólagos csend ne tévesszen meg senkit, a baj nem múlt el.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2008.11.18. 20:49:36

Nem nagyon hiszek az irracionális pánikok létezésében. Persze lehet, hogy vannak - főleg kis, illikvid piacokon könnyű elképzelni. De szerintem a befektetőknek érdemes úgy tenniük, mintha "irracionális pánikok", ahogy a cikk ábrázolja őket, nem léteznének.

is 2008.11.23. 11:29:20

jól értem, hogy itt pénzpiaci pánikok vannak csak tárgyalva? tehát mondjuk az, hogy valaki bekiabálja egy zsúfolt színházba, hogy 'tűz van', és a tömeg bepánikol, az nincs?

ez esetben sem értem, hogy mi a különbség a bankok megrohanása a betétek kivételére, és a tőzsdék megohanása a részvények eladására között. aki még az elején el tudja adni, az még nem vesztett, aki a végén, az mehet vissza dolgozni, pont mint a bankbetéteknél. és a visszacsatolásra is igaz: ha a tőzsdét nem rohanták volna meg, akkor a részvényárak sem esnek le, csakúgy mintha a bankot nem rohanják meg, akkor a bank is rendben üzemel tovább. a tőzsde is a megrohanás miatt bukik be, csakúgy mint a bank.

bizonyára csekály értelmű vagyok, de nekem logikailag semmi különbség a két, általad más kategóriába sorolt eset között. lehetne olyat, hogy nem deduktívan a kategorizálásra hoznál példát, hanem induktívan a konkrét helyzetekben ténylegesen meglévő különbségeket felismertetve kategorizálnál?
süti beállítások módosítása