„− Azt mondd meg, Antoine,
mi az hogy változás? − Várjál csak, Desiré,
egyfajta tyúktojás.“
(Cseh Tamás – Bereményi Géza: Ding-deng-dong I.)
Amint az anekdotából ismert, a már bomlott elméjű néhai pártfőtitkár Kútvölgyi úti kórházi szobájában televíziós közvetítésen követte Nagy Imre…
A budai Hegyvidéken, a Svábhegy északkeleti lejtőjén járunk. Lélegzetelállító kilátás nyílik innen a fővárosra, mintha az égből tekintenénk le. Tiszta időben keleti irányba a Gödöllői-dombságig, sőt még azon túl is ellátni; míg dél felé a Duna ezüstösen csillogó vonalát követhetjük a Csepel-sziget…
Fegyvernyugvás óráiban írt frontnaplók és szerelmes levelek. Az arcvonalakban készült fotográfiák és ceruzarajzok. Mocskos lövészárkokban lőszerekből készített frontékszerek, kegytárgyak és a legváltozatosabb egyéb tárgyi emlékek. Napi parancsok, tábori postai levelezőlapok, az egyes alakulatok napi…
„Elég volt, többé nem szabad, ne állítsatok szobrokat, a meglévők is tűnjenek, remek, remek.”
(Cseh Tamás – Bereményi Géza: Ne állítsatok szobrokat)
Mikor máskor, ha nem Cseh Tamás születésnapjának környékén ugrik be az obligát dal azokról a bizonyos szobrokról. Arról a…
Idén 2010-hez, 2011-hez és 2012-höz hasonlóan újra, immár negyedik alkalommal kérdeztük meg mandineres bloggereinket: hogyan értékelik a 2013-as évet? A napokban posztsorozatunkban válaszolnak kérdésünkre. 2013-as évértékelő sorozatunkat a Fortepan 1913-as képeivel…
Ezerkilencszázötvenhat novemberének első napjaiban üres lőszeres- és mentőládák jelentek meg Budapest öt-hat forgalmas pontján, többek között az Astoriánál, az Oktogonon és a Móricz Zsigmond körtéren. A ládák fölött egy-egy százforintost, a korszak legnagyobb forgalomban lévő címletét helyezték…
Még januárban, a doni áttörés hetvenedik évfordulóját követően írtunk arról a szenzációszámba menő fotóanyagról, amelyet id. Konok Tamás gyalogsági őrnagy és haditudósító századparancsnok fotóhagyatékából válogatott és mutatott be egy kiállítás részeként a budapesti Centrális Galéria. Az akkor…
Utoljára 1948-ban látogatott szülőhazájába, hogy néhány héten át dokumentálja a háborús pusztítást és a kommunisták magyarországi térhódítását. De nem volt Sztálin hasznos idiótája, így hamarosan továbbállt. Visszatért a harcmezőkre és ott dolgozott egészen 1954-ig, amikor Indokínában, Hanoitól…
Vajon mit keres Marlene Dietrich vudu babája Nastassja Kinski leomló dekoltázsának intim szférájában? És hogyan került egy fedél alá a filmtörténet máig legmenőbb porosz katonatisztje Hugh Hefnerrel és egy csigolyasérülést szenvedett bombázó aktmodellel? Vagy mit keresnek a híres itáliai Ca'…
A háború gyötörte Budapest első békés hónapjaiban járunk. A rádió már naponta játsza Karády Katalin eredeti oroszból rakétasebességgel magyarított új dalát, a Katyusát; a Vilmos császár útján pedig sorra cserélik az utcatáblákat az egykori krakéler huszártiszt, majd fajvédő, később németellenes…
Nincs kétségem afelől, hogy az elsőfilmes Cserhalmi Sára őszintén próbált a folyamatosan szőnyeg alá söpört, így máig tisztázatlan ügynökkérdés problémájához nyúlni. Ugyanakkor bármennyire is tiszteletre méltó a szándék, a végeredményt látva mindez kevésnek bizonyult az üdvösséghez. A 2012-ben…
Úgy tűnik, hogy az Index kulturális újságírója, Földes András újfent lelkesen rázza a pofonfát. Az Index Kultúr rovatában Munkácsy Mihály meztelen nőt ölő zsidókat festett? címmel megjelent (az url alapján eredetileg a még visszafogottabb Antiszemita pornót festett Munkácsy Mihály? címet…
Éppen ezekben a hetekben tekinthető meg a budapesti OSA Archívum Centrális Galériájában egy kiállítás: korabeli dokumentumok és fotográfiák másolatainak segítségével, valamint Sára Sándor Pergőtűz című dokumentumfilmjének folyamatos vetítése mellett mutatja be a magyar királyi 2. honvéd…
Vajon mi járhatott Adorján György váltóőr fejében, amikor 1907. november 1-én a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Természetrajzi Intézete Múzeum körúti épületének lábazatához lépve a maga esetlen módján − nem első próbálkozásra egyébként − otthagyta keze nyomát az épület téglafalán? Gondolt-e…
A sors fura fintora, s persze a történelem alakulása terelte a fotográfusi pályára, hogy nevét mára az egyik legismertebb élő kortárs magyar alkotóművészként tartsa számon a világ. Kolozsváron született 1937-ben, majd 1949-ben szüleivel Magyarországra települt. 1956-ban az ELTE első éves…